A szenzorosság
olyan fogalom, amely az érzékszervek működésének jellemzőit és a külvilágon
át érkező ingerek feldolgozását foglalja magában. Minden ember rendelkezik
szenzoros élményekkel, azonban egyesek érzékenyebbek lehetnek bizonyos
ingerekre, míg mások kevésbé. 1. A szenzorosság típusai: A szenzorosságot
három fő típusba sorolhatjuk: túlérzékenység, alulérzékenység és szabályozási
nehézségek. A túlérzékeny emberek erőteljesebben reagálnak az ingerekre, például
hangokra, fényekre vagy szagokra. Az alulérzékeny emberek viszont kevésbé
érzékelik ezeket az ingereket, így több ingerre van szükségük ahhoz, hogy
megfelelően reagáljanak rájuk. A szabályozási nehézségek pedig azt jelentik,
hogy az egyén nehezen tudja kontrollálni a reakcióit az ingerekre. 2.
Hatásai: A szenzorosság különböző hatásokkal járhat az ember mindennapi
életében. Például a túlzottan érzékeny emberek könnyen túlterhelődhetnek a
környezetükben lévő ingerek miatt, ami stresszt és kimerültséget okozhat. Az
alulérzékeny emberek viszont nehezebben tudnak koncentrálni és figyelmet
fordítani a feladatokra. 3. Kezelése: Fontos, hogy felismerjük és megértsük
saját szenzoros igényeinket és reakcióinkat. Szükség esetén segítségért
fordulhatunk terapeutákhoz vagy szakemberekhez, akik segíthetnek abban,
hogyan tudjuk jobban kezelni és szabályozni az ingereket. Fontos lehet
továbbá olyan környezet kialakítása is, amely kevésbé terheli meg az
érzékszerveinket. A szenzorosság tehát fontos szerepet játszik az ember
mindennapjaiban, hiszen hatással van arra, hogyan reagálunk a külvilág
ingereire. Fontos tudatosítani saját szenzoros igényeinket és megtalálni azt
az egyensúlyt, amely segít abban, hogy jól tudjunk funkcióni a
mindennapokban.
